| Kötelező újrahasznosítás és újrafeldolgozás 2020-ig |
 |
 |
 |
| 2009. november 22. vasárnap, 16:39 |
|
Az EP által tegnap elfogadott hulladékgazdálkodási irányelv konkrét újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket határoz meg az unió számára. A tagállamoknak 2020-ig kell végrehajtaniuk az irányelvben leírt célkitűzéseket, nemzeti hulladék-megelőzési terveiknek megfelelően. 2005 szeptemberében az Európai Bizottság javaslatot tett az 1975 óta hatályban lévő uniós irányelv felülvizsgálatára és az újrahasznosítási előírásokkal és a tagállamok számára kötelező érvényű programokkal történő kibővítésére. Ennek a folyamatnak részeként fogadta el végül az EP – a Tanáccsal való egyeztetés után – második olvasatban, módosításokkal az irányelv-tervezetet. A jelenleg elfogadott jogszabálytervezet egyszerűsíti a jelenleg hatályban lévő jogi kereteket, és egyetlen keretirányelvbe integrálja a hulladékolajról és a veszélyes hulladékokról szóló irányelveket is. A szöveg a definíciók és alapvető szabályok meghatározásával a hulladékokkal kapcsolatos jövőbeli EU-szabályozásra is kihat majd. A képviselőknek sikerült kiharcolniuk, hogy az irányelv tartalmazzon új újrahasznosítási és újrafeldolgozási célkitűzéseket. A kompromisszum szerint a tagállamoknak „meg kell tenniük a megfelelő lépéseket” ahhoz, hogy 2020-ig elérjék a háztartási hulladékokból és más forrásból származó papír-, vas- és üveghulladékok 50 százalékának újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását; valamint a nem veszélyes építkezési és bontási hulladékok 70 százalékának újrahasznosítását, illetve újrafeldolgozását. Az új irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy öt évvel az irányelv életbe lépése után hozzanak létre hulladékgazdálkodási terveket és a hulladék megelőzését célzó programokat. A Bizottságnak 2014 végére meg kell határoznia a megelőzésre, 2020-ig pedig a hulladék-szétválasztásra vonatkozó célokat is. Az elfogadott kompromisszum meghatározza az öt, megelőzést és csökkentést célzó hulladékkezelési szintet (ötlépcsős hulladékhierarchia) és azok preferált alkalmazási sorrendjét is kijelöli. Ezek a következők:
Az öt szintet a tagállamoknak prioritási sorrendként kell kezelniük, nem pedig irányadó elvnek, ahogy azt a Tanács javasolta. A sorrendtől megalapozott indokokkal el lehet térni, például ha az adott hulladék típus élettartama indokolja. Háttér Évente több mint 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ben. Ez fejenként 3,5 tonnát jelent. Ez elsősorban háztartási szemét, gazdasági (üzletek, éttermek, kórházak, stb.), ipari (gyógyszeripari, textilipar) mezőgazdasági, építkezési vagy bontási hulladék, továbbá bányászati és az energiaszektorból származó szemét. A szemét mennyisége gyorsabban nő, mint a GDP, a hulladéknak pedig csak kevesebb, mint egyharmadát hasznosítják újra. Vannak olyan tagállamok, ahol a települések hulladékának 90 százalékát szemétlerakó helyeken tárolják, más országokban ugyanez az arány csupán 10 százalék. Kommunális hulladékból évente átlagosan fejenként 530 kg keletkezik. Itt jelentős eltérés van a régebbi és az újabb tagállamok között. Az előbbiek adata 570 kg/fő, az utóbbiaké 300-350 kg/fő. 2005-ben a kommunális hulladék 49 százaléka szemétlerakókba került, 18 százalékát elégették, 27 százalékát pedig újra feldolgozták, vagy komposztálták. Forrás: EP Sajtószolgálat |
Oszd meg másokkal!
Hulladék Hírfolyam
| Szelektív.hu |
| Szelektív.hu - szelektív hulladékgyűjtés |
|